Tagunk, Zorigt Burtejin írása a Qubit oldalán.
A magát baloldali, rendszerkritikus és zöld politikai szervezetként meghatározó Szikra Mozgalom jelentős nehézségek árán, de végül meg tudta tartani az idei nyári táborát. A kormánymédia által hónapok óta támadott mozgalom nyilvánvalóan nehéz helyzetben volt a tábor szervezésével, de ettől még tény, hogy a tábor programjából és az ott készült képek alapján egyértelmű, hogy az egész napos rendezvényen nemcsak a kerekasztal-beszélgetések résztvevői voltak kizárólag férfiak, de még a fellépő énekesek, dj-k között sem találunk nőket. Miközben a baloldali szervezetektől joggal várhatnánk el, hogy az egyenlőség eszméjét szem előtt tartva a nőknek is egyenlő esélyeket biztosítsanak egy ilyen rendezvényen, sajnos a példa korántsem egyedi: Magyarországon a kizárólag férfiakból álló események ideológiától függetlenül jelen vannak az élet minden területén. (Az Orbán-kormányt egyébként teljesen jogosan éri kritika, amiért csak mutatóba, vagy még úgy sem foglalkoztat nőket, de mit mond el az ellenzékről, ha ugyanebben a cipőben jár?) Természetesen nem feltételezem azt, hogy a szervezők tudatosan zárják ki a nőket, de a kizárólag férfiakból álló események rendszerszintű problémákra utalnak. Ebben a cikkben amellett érvelek, hogy éppen ideje lenne ezeket megszüntetni, illetve ismertetek néhány módszert arra, hogy miként lehetne ezt a jövőben elkerülni.
Angolul az “#allmalepanel” hashtaggel szokás jelölni, de néha egyszerűen csak “manelnek” is nevezik azt, amikor nyilvános eseményeken kizárólag férfiak vesznek részt a panelbeszélgetéseken. Ezzel a hashtaggel hívják fel a figyelmet a nők és más marginalizált csoportok kirekesztésére a rendezvényeken, konferenciákon és más nyilvános összejöveteleken. A jelenség persze arra az alapproblémára is utal, hogy eleve kevesebb a női vezető és szakértő, de ettől még a megjelenésekben törekedhetnének az egyensúlyra. Jogos az a félelem, hogy a diverzitás a minőség rovására megy? Vélhetően nem, hiszen egyre több országban végeznek a nők nagyobb arányban egyetemet, mint a férfiak, tehát van kínálat alkalmas nőkből. Vagyis nem a kiváló férfiakat cserélnénk le alkalmatlan nőkre, hanem a kiváló nők is lehetőséget kapnának.
Azt hihetnénk, hogy 2023-ban már nem léteznek csak férfiakból álló panelek, de a valóság azt mutatja, hogy még mindig elterjedtek, konferenciáktól kezdve, tv-műsorokon át a TED-előadásokig. Ezt jól bemutatja a néhány éve nagy nyilvánosságot kapott humoros Tumblr oldal, ahol a kizárólag férfi résztvevőkből álló események képeit osztják meg egy olyan matricával ellátva, amin David Hasselhoff hüvelykujját mutató fényképe látható azzal a felirattal, hogy „Gratulálunk, egy kizárólag férfiakból álló panelt hoztál létre!”. A Bizzabo 2018-as tanulmánya szerint, amely 23 országban mintegy 60 000 rendezvény előadóját elemezte, az összes előadó több mint kétharmada (69%) férfi volt, míg kevesebb mint egyharmada (31%) volt nő.
Mielőtt azt hinnénk, hogy csak azokon a területeken jellemző az “#allmalepanel”, ahol a szakmában eleve férfi túlsúly van, hadd emlékeztessek mindenkit arra, hogy a nemzetközi nőnap kapcsán 2022-ben öt férfi beszélgetett a női egyenjogúságról az M1-en. Néhány éve a Budapesti Demográfiai Csúcstalálkozó megnyitóján is szinte csak férfiak ültek, amelynek középpontjában pedig a közép- és kelet-európai termékenységi arányszámok emelése állt. De ez nemcsak itthon fordul elő, hanem máshol is, hogy nőkről és nőknek szóló eseményeken is kizárólag férfiak adnak elő. Egy nőgyógyászati sebészetről szóló webináriumon például előfordult, hogy tizenkét férfi beszélt és egy nő sem. Nehezen lehet elhinni, hogy egy kvalifikált nőt sem találtak ezeken a területeken.
Mi a baj ezekkel, amellett, hogy rossz fényt vetnek a szervezőkre és szervezetekre?
A konferenciákon és a médiában is olyan dolgok hangzanak el, amelyek alakítják a közvéleményt, hatással lehetnek a társadalmi gondolkodásra és a közpolitikára is. Nem mindegy, hogy ki kap nyilvános szereplési lehetőséget, mert azokról, akiket a színpadon vagy a stúdióban látunk, elhisszük, hogy kompetens szakértők és vezetők, ezáltal befolyásolják, hogy mit gondoljunk bizonyos kérdésekről. Azonban, ha a nők és más kisebbségi csoportba tartozó emberek nem kapnak egyenlő lehetőségeket ezeken a színpadokon, akkor az ilyen #allmalepanel” rendezvények tovább erősítik azt a sztereotípiát, hogy a tudomány, a közélet, a sport és gyakorlatilag bármilyen más a társadalom által fontosnak vagy hasznosnak ítélt terület kizárólag a férfiaké, ahol csak ők lehetnek vezetők vagy szakértők. Másrészt pedig egyáltalán nem reprezentálják a valóságot, mert az ennél sokszínűbb. Ráadásul gyakran hasonló hátterű férfiak kapnak lehetőséget, ami azt az érzést kelti, mintha csak bizonyos típusú emberek lehetnének hiteles szakértők, előadók és annak, aki kicsit máshogy néz ki, vagy más háttérrel rendelkezik, esélye sincs labdába rúgni. Pedig az, hogy ki a legkvalifikáltabb, nem objektív kérdés, általában rejtett előítéleteken és értékítéleten alapul: akit többször látunk, hallunk, azt gondoljuk kompetensnek.
Azonban a társadalom másik felének, a lányoknak és a nőknek is szükségük van arra, hogy lássanak színpadon más nőket, különösen olyan területeken, ahol ők eleve alulreprezentáltak. A példaképek kifejezetten fontosak azoknak, akik ritkán látnak magukhoz hasonlókat vezető szerepben vagy olyan területeken, amelyek elérhetetlennek tűnnek számukra. A női labdarúgó-világbajnokság döntőjéről az osztrák közszolgálati tévé (ORF) közvetítését nézve teljesen szokatlan élmény volt foci kapcsán női kommentátorokat, szakértőket, valamint a pályán női bírókat és edzőket látni, ami még nem olyan régen elképzelhetetlen lett volna.
Mindamellett, hogy ez a probléma alapvetően az igazságosságról és a reprezentációról szól, nem szabad azt sem elfelejteni, hogy ha mindig ugyanazok a férfiak vesznek részt ezeken a nyilvános eseményeken, akkor elesünk azoktól a nézőpontoktól és tapasztalatoktól, amit a nők vagy más kisebbségek ismertetnének meg velünk. Sokkal gazdagabb lenne egy olyan beszélgetés, ahol eltérő emberek kaphatnának szót.
Mit lehetne tenni azért, hogy sokszínűbbek legyenek ezek a panelek?
Feltételezhetjük, hogy senki sem úgy ül le megszervezni egy konferenciát vagy eseményt, hogy kizárólag férfi előadókat szeretnének meghívni. Mégis látjuk, hogy ez sokszor így alakul. Ha a szervezők nem törekednek arra, hogy nők és más kisebbségek is lehetőséghez jussanak ilyen eseményeken, akkor ezzel nem tudatosan vagy szándékosan, de kizárják őket. Itt és itt is találunk tippeket arra, hogy hogyan lehet elkerülni a csak férfiakból álló paneleket. Azonban nemcsak a szervezők tehetnek az #allmalepanelek” megszüntetéséért, hanem a panelbeszélgetés résztvevői és a közönség is. Emiatt megkülönböztethetjük a tanácsokat aszerint, hogy kiknek szólnak elsősorban: a rendezvényszervezőknek, a panelbeszélgetés résztvevőinek vagy a közönségnek. A legfontosabb tanulságokat összegezve a következőket javasolhatjuk ennek a három csoportnak.
Rendezvényszervezőknek:
- Fogadj el sokszínűség policyt és vállald nyilvánosan, hogy az általad szervezett rendezvényeken nem lesz kizárólag férfiakból álló panel.
- Kerüld el a tokenizmust, vagyis azt, hogy csak férfiakat hívnak el előadónak egy kerekasztal-beszélgetésre, de a moderátori szerepet egy nőnek adják. Senki nem akar token- vagy kvótanő lenni és nem a számokon van a hangsúly, hanem az a cél, hogy megértsük, miért szükséges a nők és más kisebbségek jelenléte a konferenciákon, a médiában és egyéb területeken.
- Legyél elszámoltatható, azaz mérd, hogy a különböző eseményeken milyen a nemek aránya, határozz meg célokat és kövesd őket. Az éves jelentésben tedd láthatóvá, hogyan alakultak a célok. Adatokkal bizonyítsd, ha a nők esetleg gyakrabban utasítják vissza vagy mondják le a meghívásokat, mint a férfiak, ahogy azt gyakran hallhatjuk érvként. A Financial Times egy olyan eszközt fejlesztett, ami figyelmeztet, ha a cikkek túl sok férfit idéznek, amivel az a céljuk, hogy az újságírókat arra kényszerítsék, hogy több női szakértőt szerepeltessenek cikkeikben.
- Gondolkodj, tervezz és kérdezd meg magadtól, hogy milyen hangokat nem hallasz, milyen témákat nem érintesz az eseményeiteken? A szervezésben is kapjanak szerepet nők, mert nekik mások lehetnek a kapcsolati hálóik, illetve használj bátran adatbázisokat. Ha szembesítik a szervezőket azzal, hogy miért csak férfiak vannak az eseményen, a leggyakoribb válaszok közé tartozik, hogy “nincs elég nő ezen a területen, nem találtunk megfelelő nőket, a nők nem vállalták el, hívtunk egyet, de lemondta”. Azonban ez igazából inkább azt jelenti, hogy “nem ismerünk nőket, a kapcsolati hálónkban nincsenek nők”. Érthető, hogy könnyebb és gyorsabb ugyanazokat a személyeket elhívni, akiket már ismerünk ahelyett, hogy új és eltérő embereket keresünk meg. Ezt felismerve, egy svéd civil szervezet, az Equalisters először különböző cégeknek, szerkesztőségeknek és egyéb szervezeteknek segített abban, hogy megtalálják a megfelelő kompetenciával rendelkező személyeket, akik azonban eltérnek kicsit a megszokottól. Majd amikor lett egy eléggé kiterjedt listájuk, akkor létrehoztak egy bárki számára elérhető adatbázist. További hasonló példák: európai üzleti iskolák kezdeményezésére létrejött egy Linkedin csoport, amely olyan nőkből áll, akik alkalmasak lennének arra, hogy helyet kapjanak nagyvállalatok vezető testületeiben; több olyan adatbázis létezik, ahol női vagy kisebbségi csoportokba tartozó szakértőket, előadókat kereshetünk tudományág, szakterület, lokáció, érdeklődési kör szerint: például van olyan weboldal, aminek az a neve, hogy “Nők is tudnak dolgokat”, vagy ötszáz női tudós, öt éve úgy döntött, hogy létrehoz egy női tudósokat tartalmazó globális adatbázist “Kérj fel női tudóst” néven; de korábban a BBC is létesített női szakértőket tartalmazó adatbázist. Magyarországon szintén voltak erre próbálkozások, de a Brussels Binder szerint jelenleg nincsen ilyen adatbázis, viszont a honlapjukon megnézhetjük, hogy hol léteznek hasonló gyűjtések.
A kerekasztal-beszélgetések résztvevőinek:
- Nyilvánosan vállald, hogy nem veszel részt csak férfiakból álló panelbeszélgetésben, tudasd ennek okait a szervezőkkel. Az ENSZ 2016-ban létrehozta a Global Compact Panel Pledge-t, ami globálisan szüntetné meg a csak férfiakból álló paneleket. A szervezet arra kéri a férfiakat, hogy ne vegyenek részt a kizárólag férfiakból álló testületekben és eseményeken. A cél, hogy a férfi résztvevők mondjanak nemet azokra a meghívókra, ahol kizárólag férfiak lennének a résztvevők, de ha el is fogadod a meghívást, akkor emelj szót ez ellen a gyakorlat ellen. A közgazdász Owen Barder indított egy olyan kezdeményezést, melynek keretében ezen a felületen lehet nyilvános fogadalmat tenni, hogy “férfiként nem leszek tagja egy csak kizárólag férfiakból álló panelnek”. Férfi szenátoroktól és kongresszusi képviselőktől kezdve ügyvédi irodák partnerein át az egyetemi professzorokig sok mindenki aláírta már. Kizárólag férfiakból álló testületekben való részvétel bojkottálására hívja fel a figyelmet a nukleáris lefegyverzésért küzdő Article 36 szervezet is.
- A szervezőket kérdezd meg előre, hogy milyen lesz a nemek aránya az adott rendezvényen. A Foreign Policy szerint a meghívásokra válaszul meg lehet kérdezni, hogy „mielőtt visszaigazolnám, megmondaná, hogy milyen arányban várnak nőket az előadók és a résztvevők között?”. Ez is tudatosítja a szervezőknél, hogy van igény a sokszínűségre.
- Ösztönözz másokat a szervezetedből, hogy vállaljanak szereplést és gondolkodj el azon, hogy vajon mindig te vagy-e a legmegfelelőbb ember az adott felkérésre. Ha tudsz, ajánlj többféle, különböző háttérrel rendelkező résztvevőt a szervezőknek. Amikor egy ilyen eseményen részt veszel férfiként, felsorolhatsz nőket, akik szintén alkalmasak lehettek volna, hogy ott legyenek. A Mediumon egy start-up alapító elmeséli, hogy egyszer egy nyolcfős férfi panelben találta magát és amikor az előkészítő beszélgetésen erre felhívta a figyelmet, akkor a szervezők azt mondták, hogy nem találtak megfelelő nőt. Azonban ez is pusztán annyit jelentett, hogy nem próbálkoztak eléggé, ugyanis az ő alapítótársa történetesen nő volt, ezért azt javasolta, hogy a társa vegyen részt a beszélgetésen helyette.
Közönségnek, résztvevőknek:
- Adj hangot a véleményednek, vagyis amikor egy olyan eseményen veszel részt vagy látsz meg, ahol csak férfiak vannak jelen a (panel)beszélgetésekben, akkor írj visszajelzést a szervezőknek, illetve szót is emelhetsz ellene a közösségi médiában használva az #allmalepanel hashtaget. Ez nem a szervezők megszégyenítéséről szól, mert feltételezhető, hogy nem direkt rekesztették ki a nőket, de a visszajelzésed elindíthat egy vitát, ami cselekvésre késztetheti a szervezőket. A Mediumon megjelent cikk szerint a kollektív cselekvés és a nyilvános számonkérés segíthet abban, hogy a szervezők egyre inkább törekedjenek a nemi diverzitásra.
A szerző az ELTE TáTK posztdoktori kutatója és az Egyenlítő Alapítvány szakértője.
