Egy sikeres vállalkozás beindításához ezer dologra van egyszerre szükség, az üzleti tervtől az operatív szintig. Ahány vállalkozás, annyiféle igény, megoldandó feladat merülhet fel, egyvalami azonban minden vállalkozás sikeréhez elengedhetetlen: az önbizalom.

Imposztor szindróma, a kudarctól való félelem, egzisztenciális szorongás, tanult tehetetlenség – ezekkel a negatív érzésekkel, működésekkel a legtöbb vállalkozó időről időre szembesül. Vajon a nőknél gyakrabban jelentkeznek? Melyek azok a külső és belső hatások, amelyekkel a női vállalkozók fokozottan küzdenek?

📌 Tanult tehetetlenség

“Nekem ez úgysem fog sikerülni” – nevezhetnénk kishitűségnek, azonban ennél többről van szó: ez maga a sikertelenségre kondicionálás. A lányok kicsi koruktól számtalanszor kapják meg, hogy “á, egy lánynak nem megy az ilyesmi!” – az ilyen visszajelzések aztán meghatározhatják az önbizalmat, önértékelést, és sokszor sajnos önbeteljesítő jóslattá válnak. Tény viszont, hogy létezik “tanult optimizmus” is, a “sikerülni fog!”, a “You can do it!” ugyanolyan varázsige, mint a “nem fog menni”, épp csak az ellenkező előjelű hatással.

📌 A kompetencia megkérdőjelezése

Gyakran nem veszik komolyan a kezdő női vállalkozót a tárgyalópartnerek – esetleg eleve szóba sem állnak velük, adott esetben szexista megjegyzésekkel fűszerezve a helyzetet.

📌 Forráshiány

A női vállalkozók sokkal nehezebben találnak befektetőt, miközben a statisztikák szerint eredményesebben tudnak élni a lehetőséggel, ha mégis sikerül. Ez a magán- és a banki tőke esetében is igaz: az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) jelentése szerint annak ellenére, hogy a nők hiteltörlesztési rátája magasabb, mint a férfiaké, a pénzintézetek még mindig kételkednek abban, hogy képesek-e visszafizetni a hiteleket.

📌A te hangod mélyebb!

A befektetők a nők által bemutatott prezentációkat másként értékelik, mint a férfiakét, azonos tartalom mellett is, és a pálya egyértelműen a férfiaknak lejt.

📌 Szivarfüstös szobák

Az üzletek jelentős részét még ma is kvázi informális, a nőkre nézve nem inkluzív terekben kötik meg, a nők lehetőségei ezzel is szűkösebbek.

📌 Kockázatkerülés

A nőket gyerekkoruktól a kisebb kockázatvállalási hajlandóságra kondicionálja a környezetük, vállalkozni viszont nemigen lehet kockázat nélkül.

📌 Család és magánélet

A láthatatlan munka és a kezdő vállalkozás körüli rengeteg, sokszor nem tervezhető tennivaló összeegyeztetése a férfiaknak ritkábban és kevésbé merül fel megoldandó problémaként. (Őket a család egzisztenciális biztonságának terhe nyomja jobban, vagyis mint általában, esetükben a stressz a legnagyobb gyilkos.) Egy nő esetében a vállalkozás és a család összeegyeztetése könnyen bizonyulhat leküzdhetetlen akadálynak.

📌 Túlzott szemérmesség

A kislányokat már az óvodától együttműködésre és konszenzus kialakítására ösztönzik, ami arra késztetheti őket, hogy akaratlanul is alábecsüljék saját értéküket. Még a sikeres női vállalkozók esetében is gyakori, hogy elhallgatják az eredményeiket, nehogy kérkedőnek, beképzeltnek tűnjenek. De aki nem teszi ki az ablakba, hogy jó abban, amit csinál, annak miért hinnék el, hogy az?

📌 Szerepkonfliktusok

A nők egy része vezető szerepbe kerülve azt hiszi, felvett attitűdökre, “férfias” eszközökre, stratégiákra van szüksége az érvényesüléshez. A másik véglet, amikor a nők azt hiszik, hogy erővel le kell lágyítani magukat, hogy ne tűnjenek megfélemlítőnek, akarnoknak. Egyik sem túl jó irány.

Az érvényesüléshez az út általában nem önmagunk megerőszakolásán át vezet, hanem az erősségeink kiaknázásán keresztül. A nemek közti egyenlőség azért is jó dolog, mert több, egyaránt sikeres stratégia alkalmazását teszi elfogadottá, mindenkinek adottságai és vérmérséklete szerint. Vagyis mindenkinek megéri.